Biztonsági felhívások

Az újfajta csalási módszer lényege, hogy először a csalók megszerzik a potenciális áldozat adatait (személyazonosság igazolására alkalmas okiratokon – pl. személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél – szereplő adatokat, bankszámlaszámot, egyéb azonosítókat, internetes banki felületre történő belépéshez használt azonosítókat, stb.). A bankok az ügyfeleik biztonságának növelése érdekében egyszeri jelszót küldenek SMS-ben, akár az internetbanki belépéshez, akár sok esetben a tranzakciók végrehajtásához is. A csalók a potenciális áldozat számlájához, az internetbankon keresztül kizárólag úgy tudnak hozzáférni, ha valamilyen módon megszerzik a bankszámlatulajdonos mobiltelefonját, vagy SIM-kártyáját.

A csalók a korábban megszerzett személyes adatokkal visszaélve, az érintett előfizető nevében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál SIM-kártya cserét kezdeményeznek (új SIM-kártya a meglévő/eredeti hívószámmal) hamis okirat (például: meghatalmazás, személyazonosság igazolására alkalmas okirat) felhasználásával. Azáltal, hogy a csalók a potenciális áldozat összes azonosításra használható adatát megszerezték, illetve ismerik, ezért a SIM-kártya cserére irányuló kérésük átmegy az elektronikus hírközlési szolgáltató minden előfizetői adat hitelességi ellenőrzésén, ezért az elektronikus hírközlési szolgáltató beaktiválja az új SIM-kártyát a meglévő/eredeti hívószámmal, amelynek következtében a SIM-kártya cserét megelőző (régi) SIM-kártya inaktív lesz, vagyis kikapcsolásra kerül.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén, a csalók képessé válnak a banki szolgáltatások feletti teljeskörű irányítás megszerzésére, azaz lehetőségük lesz belépni a banki szolgáltatásokat kezelő internetes felületre, mivel a bank által küldött szöveges üzenetek, amelyek a megerősítő kódokat (a belépéshez, illetve a banki tranzakciók sikeres végrehajtásához szükséges) tartalmazzák már az új SIM-kártyára fognak megérkezni.

A Vodafone Magyarország Zrt. az ügyfelei védelme érdekében szigorúbb szabályokat alkalmaz a SIM-kártya cseréhez kapcsolódó folyamatok tekintetében, amelynek értelmében az ügyfél a SIM-kártya cserét csak személyesen ügyfélszolgálaton (üzletben) teljeskörű beazonosítást követően, bizonyos esetekben pedig kizárólag a) ügyvéd által készített és ellenjegyzett, b) ügyvéd által ellenjegyzett, vagy c) közjegyző által hitelesített meghatalmazás bemutatásával kezdeményezhet.

Javasoljuk, hogy a SIM-kártya csere lebonyolításához szükséges személyazonosság igazolására alkalmas okirat és egyéb dokumentumok listája iránt érdeklődjenek a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es ügyfélszolgálati telefonszámon, a nap 24 órájában, vagy más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon, valamint a honlapunkon www.vodafone.hu oldalon.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton is szeretné felhívni ügyfelei figyelmét az alábbi típusú csalásra.

Magyarországon is elterjedt az a csalástípus, amikor ismeretlen személy a Vodafone nevében felhív egy Vodafone előfizetőt, és arról tájékoztatja, hogy nyert valamely Vodafone által szervezett nyereményjátékon. Egyben arról is tájékoztatja a "nyertest", hogy a nyeremény megküldésének előfeltétele, hogy az előfizető nagyon rövid időn belül fáradjon el egy bank automatához, és ott elvégezzen egy bizonyos tranzakciót egy adott „kóddal". A csaló ilyenkor valójában az általa feltölteni kívánt telefonszámot adja meg, ezután saját célra használja fel az összeget, a „nyertes" pedig csak később ébred rá, hogy csalás sértettjévé, áldozatává vált. A csaló a jellemzően letiltja a saját telefonszáma kijelzését a hívó félnél (rejtett szám, privát szám).

Az ilyen visszaélések és csalások elkerülése végett a Vodafone Magyarország Zrt. felhívja ügyfelei figyelmét, hogy ha ismeretlen telefonáló bank automatához irányítja őket, vagy esetleg internet bankon keresztül történő azonnali tranzakcióra szeretné rávenni, soha ne kövessék az utasításokat. A Vodafone Magyarország Zrt. nem tud felelősséget vállalni abban az esetben, ha ügyfelei a feltöltési tranzakciókat nem a saját telefonszámukra, hanem más számára hajtják végre. Ha mégis követte a csaló utasításait, és így anyagi kár érte, kérjük, forduljon az illetékes nyomozó hatósághoz.

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton is szeretné felhívni ügyfelei figyelmét az alábbi típusú csalásra.

A csalók a Vodafone nevében, vagy a Vodafone-tól kapott megbízásra hivatkozva telefonon, vagy e-mailben arról tájékoztatják a címzettet, hogy kisebb-nagyobb összeget nyert egy versenyen, nyereményjátékon, lottón, stb., esetleg üzleti- vagy állásajánlatokat tesznek.

Ez után arra kérik a címzettet, hogy a további ügyintézéshez, illetve a nyeremény felvételéhez telefonon keresztül adják meg, vagy e-mailben küldjék vissza a feladónak személyi azonosító adataikat, elérhetőségi adataikat, bankszámlájuk, bankkártyájuk adatait, vagy egyéb bizalmas adatokat. Előfordul az is, hogy pénz átutalását kérik, jellemzően nagy összegű nyeremények kifizetésének ígéretével.

Ha a csalók telefonon hívják a kiszemelt áldozatot, akkor jellemzően letiltják a saját telefonszámuk kijelzését a hívó félnél (rejtett szám, privát szám).

Felhívjuk ügyfeleink figyelmét, hogy a Vodafone sem telefonon, sem e-mailben nem kér be ügyfeleitől ilyen adatokat és ilyen irányú megbízást sem ad másoknak. Ha a fentiekben jelzett kérést tartalmazó telefonhívást, vagy elektronikus levelet kapnának, azt tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy e kérésekre ne válaszoljanak, ne utaljanak át pénzt, és ne adják ki ismeretleneknek sem a személyes, sem a banki, sem egyéb bizalmas adataikat.

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton is szeretné felhívni ügyfelei figyelmét az alábbi típusú csalásra.

A csalási módszer lényege, hogy néhány hazai emeltdíjas tartalomszolgáltató hívószámáról kéretlen szöveges üzenetek érkeznek az előfizető telefonjára. Sok esetben az üzenetek teljesen ártatlannak tűnő szöveget tartalmaznak (például "Szia! Hogy vagy?"), más esetekben, az adott emeltdíjas szolgáltatásra utaló szexuális jellegű tartalmat, hirdetést találhatnak bennük az ügyfelek.

Az ilyen kéretlen üzenetek fogadása nem kerül pénzbe az előfizetőknek. Azonban, ha az ügyfél ezekre válaszol, az emeltdíjas szám visszahívását, vagy az emeltdíjas számra küldött válasz SMS díját a szolgáltató kiszámlázza az előfizető felé, a feltöltőkártyás ügyfeleknek pedig levonja az egyenlegéből.

Az emeltdíjas szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban az ügyfeleinknek kiszámlázott díj döntő része az emeltdíjas tartalomszolgáltatót illeti. Ezek alapján az emeltdíjas számokról érkező kéretlen üzenetek célja, hogy a gyanútlan ügyfeleket megtévesztve az érintett emeltdíjas számokra forgalmat, az emeltdíjas tartalomszolgáltatónak pedig extra bevételt generáljanak. A kéretlen hirdetések, ún. SPAM-ek kiküldése útján történő forgalomnövelés azonban az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14-ik paragrafusának 2-ik bekezdésébe ütköző cselekmény.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton kéri előfizetőit, hogy amennyiben ilyen típusú üzenetet kapnak, ellenőrizzék az SMS-t küldő fél hívószámát, és ha a küldő fél hívószáma emeltdíjas szám (pl. +3690, 0690, +3691 vagy 0691 kezdetű, illetve emeltdíjas rövid szám), ne válaszoljon rá se SMS-ben, se visszahívással.

A Vodafone ügyfelei az emeltdíjas számokról kapott kéretlen üzenetekkel kapcsolatban bejelentést tehetnek a Vodafone 1270-es ügyfélszolgálati számán. Az ügyfelektől érkező bejelentések alapján a Vodafone megvizsgálja az emeltdíjas számokról kéretlenül kiküldött SMS forgalmat. Ha a kéretlen üzeneteket küldő emeltdíjas tartalomszolgáltató a Vodafone szerződéses partnere, a vállalat intézkedik a törvénysértő magatartás felszámolása, megszűntetésre érdekében. Ha a kéretlen üzeneteket küldő emeltdíjas tartalomszolgáltató nem a Vodafone szerződéses partnere, a hazai, illetve külföldi partnerszolgáltatóknál kezdeményezi, hogy járjanak el az illegális forgalom megszűntetésre érdekében.

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton is szeretné felhívni tisztelt ügyfelei figyelmét arra, hogy nem csak a telefonszám, e-mail cím, stb. lecserélésével védekezhetnek, hanem a büntetőjog eszközeivel is felléphetnek a telekommunikációs eszköz útján másokat zaklató vagy háborgató személyek ellen.

Tájékoztatjuk tisztelt ügyfeleinket, hogy 2008. január 01-i hatállyal kiegészült a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény az alábbi 176/A. szakasszal:

Zaklatás

176/A. §
(1) Aki abból a célból, hogy mást megfélemlítsen, vagy más magánéletébe, illetőleg mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, rendszeresen vagy tartósan mást háborgat, így különösen mással, annak akarata ellenére telekommunikációs eszköz útján vagy személyesen rendszeresen kapcsolatot teremteni törekszik, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Aki mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját félelemkeltés céljából személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(3) Aki a zaklatást (a) volt házastársa vagy volt élettársa, (b) nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Bár korábban erre nem volt mód, a fentiek szerint 2008. január 01-től immár a büntetőjog eszközeivel is felelősségre vonhatók a telefonhívásokkal, SMS-ekkel, MMS-ekkel, e-mailekkel, stb. másokat rendszeresen vagy tartósan zaklató, háborgató személyek.

A hírközlő eszközök útján mások által zaklatott, háborgatott tisztelt előfizetőink tehát a zaklatók felelősségre vonása érdekében büntetőeljárást kezdeményezhetnek, feljelentést tehetnek az illetékes nyomozó hatóságnál.

A hírközlési szolgáltatók az általuk kötelezően megőrzendő hívásforgalmazási és előfizetői azonosító adatokból a büntetőeljárásról szóló törvény vonatkozó előírásai szerint kötelesek adatszolgáltatást nyújtani az őket megkereső nyomozó hatóságok részére. Vagyis a nyomozó hatóságok - a hírközlési szolgáltatóktól kapott azonosító adatok alapján - képesek lehetnek beazonosítani a zaklatásra használt telekommunikációs végpontot vagy készüléket, majd azon keresztül a zaklató személyét és megtenni a szükséges további büntetőeljárási lépéseket, a zaklatást elkövető személy büntetőjogi felelősségre vonása érdekében.

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

A Vodafone Magyarország Zrt. ezúton is szeretné tájékoztatni tisztelt ügyfeleit arról, hogy milyen módon és mely szervezetnél lehetséges eljárást kezdeményezni elektronikus levelezés, vagy azzal egyenértékű egyéni kommunikációs eszköz útján kéretlenül kapott elektronikus reklámok, hirdetések küldői ellen.

Az elektronikus úton történő reklámozás, hirdetés szabályait részletesen az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 14. §-a tartalmazza.

E rendelkezések - többek között - előírják, hogy a hirdető a hirdetés kiküldésekor köteles tájékoztatást adni a valós feladó személyéről. Ugyancsak törvényi előírás, hogy a hirdető köteles tájékoztatni a hirdetés címzettjét - a hirdetés küldése során - azon elektronikus levelezési címéről és egyéb elérhetőségéről, ahol a címzett a további hirdetések küldésének megtiltása iránti igényét bejelentheti. Ha a címzett ilyen igényt jelent be, akkor a hirdető köteles a nyilatkozó nevét, elérhetőségeit a nyilvántartásából törölni, és elektronikus hirdetést a továbbiakban a nyilatkozó részére nem küldhet.

A fenti törvényi szintű előírások betartásáért a hirdető - valamint az ő megbízásából eljárók - tartoznak felelősséggel. Az előírások megsértése esetén - ugyanezen törvény 16/A. § (2) bekezdése szerint - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jár el.

Nem terheli felelősség ugyanakkor azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót (az úgynevezett közvetítő szolgáltatót), amelynek hírközlő hálózatán továbbításra kerülnek a nem kívánt elektronikus levelek és azzal egyenértékű elektronikus üzenetek. A közvetítő szolgáltatónak nincs - így a Vodafone Magyarország Zrt-nek sincs - semmilyen jogszabályi felhatalmazása sem arra, hogy a kéretlen hirdetéseket küldő előfizetői ellen közvetlenül fellépjenek, vagy hogy a kéretlenül hirdetéseket kiküldő előfizetők adatait a hirdetések címzettjeinek kiadhassák.

A közvetítő hírközlési szolgáltatónak a kéretlenül reklámozók elleni eljárásokban az a kötelezettsége, hogy az eljárni jogosult hatóság (NMHH) megkeresése esetén a hatóság részére köteles kiadni a hirdetés küldőjének vagy közzétevőjének elektronikus hírközlési azonosítóját, továbbá az ahhoz tartozó előfizető/igénybe vevő nevét és lakcímét, ha ezek az adatok a közvetítő szolgáltatónál rendelkezésére állnak.

Fentiek alapján azt tanácsoljuk tisztelt ügyfeleinknek, hogy ha a részükre kéretlenül elektronikus reklámokat küldő ellen eljárást kívánnak kezdeményezni a fenti törvényi előírások megsértse okán, akkor ne közvetítő szolgáltató Vodafone Magyarország Zrt-hez, hanem az ilyen ügyekben eljárás lefolytatására törvényben kijelölt és kizárólagos illetékességgel rendelkező Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz szíveskedjenek fordulni.

A kéretlen reklámokkal kapcsolatos egyéb típusú panaszok esetén lehetséges fellépési lehetőségekről további részletes információkat találnak tisztelt ügyfeleink a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság honlapján az alábbi linken: http://nmhh.hu/

Bármilyen kérdés esetén keresse ügyfélszolgálatunkat a Vodafone hálózatából, belföldről díjmentesen hívható 1270-es telefonszámon, a nap 24 órájában. Más esetben a +36 1 288-1270-es vezetékes telefonszámon érheti el ügyfélszolgálatunkat.

I. Hivatkozott jogszabályok

I. A törvényes lehallgatások feltételeinek biztosítása

A hatályos jogszabályok alapján a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt. (a továbbiakban: Vodafone) – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles együttműködni a titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre külön törvényben felhatalmazott szervezetekkel: nemzetbiztonsági szolgálatok, rendőrség, ügyészség, NAV, TEK, Nemzeti Védelmi Szolgálat (Eht. 92. § (1) bekezdése).

Ezen szervezetek törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, törvényes garanciák mellett megfigyelhetik, lehallgathatják, rögzíthetik és eltárolhatják a szolgáltató hírközlő hálózatán továbbított előfizetői kommunikáció tartalmát (a beszéd – és adatforgalmazást egyaránt) vagy az előfizetői forgalmazásba más módon is beavatkozhatnak.

Az elektronikus hírközlő hálózatokon továbbított közlemények tartalmának titkos információgyűjtés, vagy titkos adatszerzés keretében történő megismerése (a továbbiakban együtt: törvényes lehallgatás) úgynevezett külső engedélyhez – bírói vagy igazságminiszteri engedélyhez – kötött tevékenység.

A Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a törvényes lehallgatásra, mint külső engedélyhez kötött tevékenységre feljogosított fenti szervezetek törvényes lehallgatási igényeinek kielégítését kizárólag a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban: NBSZ) végezheti. Ennek megfelelően pl. a nyomozó hatóságok vagy az NBSZ-en kívüli más hazai nemzetbiztonsági szolgálatok törvényes lehallgatásait – technikai értelemben – az NBSZ hajtja végre.

A mai infokommunikációs műszaki-technológiai fejlettség szintjén ezen együttműködési kötelezettség a hírközlési szolgáltató oldalán az úgynevezett monitoring alrendszer létesítésének és üzemeltetésének kötelezettségében testesül meg (Eht. 92.§ (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató által megvalósítandó monitoring alrendszer rendeltetése, hogy az NBSZ által törvényes lehallgatásra kijelölt előfizető(k)nek a hírközlési szolgáltató szolgáltatásai útján vagy hálózatán továbbított közlései tartalmát és a közlésekhez tartozó úgynevezett kísérőadatokat (pl. a hívó és hívott számok, időpontok, stb.) késedelem nélkül továbbítsa az NBSZ részére (Eht. 188. § 1. pont). Amennyiben a Vodafone az előfizető által kezdeményezett vagy fogadott közlés tartalmát bármely módon megváltoztatja, kódolja vagy tömöríti, akkor a visszaalakított, dekódolt vagy tömörítés előtti közlés-tartalmat kell kiadni NBSZ felé (Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése).

A hírközlési szolgáltatóknak nem automatikus, vagyis nem a szolgáltatások nyújtásának megkezdésével együtt járó kötelezettsége a törvényes lehallgatásokhoz szükséges monitoring alrendszert megvalósítani. Monitoring alrendszert csak azt követően kell legkésőbb hat hónap alatt létrehozniuk, ha azt az NBSZ – a műszaki követelmények megküldése mellett – kifejezetten igényli a hírközlési szolgáltatótól (Eht. 92. § (5) bekezdés).

A hírközlési szolgáltató a törvényesen lehallgatott közlemény-tartalmat és a hozzá tartozó kísérő adatokat – egy külön e célra biztosított – zárható, az illetéktelen hozzáférést kizáró helyiségben vagy helyen (pl. zárható szekrényben) köteles az NBSZ részére hozzáférhetővé tenni (Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés 3) pont). A hírközlési szolgáltatóknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a zárható helyiségbe vagy a zárható helyhez az NBSZ munkatársai bármikor beléphessenek és ott munkát (jellemzően az ott elhelyezett NBSZ tulajdonú eszközök karbantartási, hibajavítási, üzemeltetési munkáit) végezhessenek.

A Korm. rendelet adat- és titokvédelmi rendelkezéseiből következően (Korm. rendelet 8-15. §-ok) a Vodafone munkatársai nem vonhatók be a törvényes lehallgatások végrehajtásába, és nem jogosultak megjeleníteni, hozzáférni, megismerni, harmadik félnek átadni, vagy hozzáférhetővé tenni semmilyen adatot sem, amelyet az NBSZ a szaktechnikai eszközei útján a monitoring alrendszerbe továbbított, illetőleg abból kapott. Ezen titokvédelmi követelmény érvényre juttatását számos fizikai, adminisztratív és műszaki biztonsági megoldás garantálja a Vodafone-nál. Így tehát a Vodafone egyetlen munkatársának sincs és nem is lehet semmiféle ismerete arról, hogy mely vagy hány előfizetőre irányulóan, mikor és milyen időtartamon keresztül, mely hírközlési szolgáltatás tekintetében hajtott végre az NBSZ törvényes lehallgatást az arra törvényben feljogosított szervek megbízásából. Ebből következően a lehallgatások törvényességének ellenőrzése, felügyelete vagy bármely egyéb törvényességi kontrolja nyilván nem is lehet a Vodafone kötelezettsége. Másrészt a fenti titokvédelmi rendelkezésekből következően sem a Vodafone, sem más hazai hírközlési szolgáltató nem teheti, nem is tudná megtenni, hogy a törvényes lehallgatásokra vonatkozóan akár csak statisztikai adatokat is gyűjthessen vagy nyilvánosságra hozzon.

A Vodafone kötelezettségi körébe tartozó monitoring alrendszer létesítésével, karbantartásával, üzemképes állapotának biztosításával kapcsolatos tevékenységeket kizárólag nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett és az NBSZ előzetes egyetértésével kiválasztott és megbízott munkatársaink látják el a Korm. rendelet 13. §-ban foglalt előírásnak megfelelően.

A törvényes lehallgatásokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeit a Vodafone Magyarország Zrt. maradéktalanul és kifogástalanul teljesíti.

A Vodafone hírközlő hálózatán, illetőleg hírközlési szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának titkos információgyűjtés, illetőleg titkos adatszerzés keretében történő törvényes megismerése mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) azon törvényes jogosítványát is (Eht. 155. § (5) bekezdés), miszerint a Hivatal is jogosult közléseket megfigyelni, lehallgatni, tárolni, vagy a közlésbe azok megfigyelése érdekében más módokon beavatkozni. A Hivatal azonban csak a frekvenciahasználattal kapcsolatos nemzeti, illetve nemzetközi megállapodásokon alapuló nemzetközi rádió-megfigyelési, ellenőrzési, felderítési, zavarvizsgálati és zavar-elhárítási jogköre gyakorlása során, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel teheti ezt meg. Mivel a Vodafone a mobil előfizetői készülékek és a mobil bázisállomások közötti forgalmazásokat (hang és adatátviteli szolgáltatások esetében egyaránt) titkosítja, így az NMHH Hivatala csak a Vodafone által titkosított közleménytartalmakhoz képes hozzáférni, melyek dekódolása érdekében a Vodafone-nak nincs együttműködési kötelezettsége a Hivatallal. A Hivatal itt bemutatott közlés-rögzítési, lehallgatási, stb. jogosítványa tehát gyakorlatilag nem jelent kockázatot az előfizetőink számára a személyes adataik védelme szemszögéből.

A Vodafone a hálózata és/vagy a szolgáltatásai útján továbbított közlések tartalmának bizalmasságát – illetéktelenek általi hozzáférhetőségének kizárását – az Eht-ban előírtaknak megfelelően biztosítja. Így például a törvényes lehallgatásokkal összefüggésben, vagy annak elősegítése érdekében a Vodafone nem rögzít és nem tárol előfizetői közlés-tartalmakat. Az Eht. vonatkozó rendelkezésének (155. § (3) bekezdés) megfelelően az előfizetők vagy felhasználók által továbbított közlések (beszélgetések, SMS-ek, internetes adat-forgalmazás, stb.) tartalmát kizárólag az előfizetők által igénybe vett hírközlési szolgáltatásaink nyújtásához műszakilag elengedhetetlenül szükséges esetekben, mértékig és időtartamig tároljuk (SMS-ek esetében például a címzettnek történő továbbításig). Ha a tárolás vagy rögzítés műszaki szükségszerűsége a szolgáltatás nyújtásához egyáltalán nem, vagy már nem áll fenn, akkor a közlések tartalmát vagy eleve nem is rögzítjük, vagy késedelem nélkül töröljük. Nincs alapja tehát annak a vélekedésnek – a Vodafone esetében bizonyosan nem –, miszerint rögzítenénk és eltárolnák az SMS-ek, MMS-ek, internetes adatkommunikációk, vagy más közlések tartalmát azért, hogy azokat utóbb képesek legyünk kiadni a nemzetbiztonsági szolgálatoknak vagy nyomozó hatóságoknak.

III. A törvényes adatszolgáltatás biztosítása

A Vodafone által kezelt és személyes adatokat képező ügyféladatokról részletes tájékoztatás található az Általános Szerződési Feltételek 3. sz. mellékletében.

A II. fejezetben felsorolt – törvényben titkos információgyűjtésre vagy titkos adatszerzésre felhatalmazott – szervezetek, továbbá a szabálysértési hatóság, bíróság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal és a bírósági végrehajtók törvényben maghatározott esetekben, módon és adatkörre vonatkozóan adatszolgáltatást jogosultak kérni a hírközlési szolgáltatótól, így a Vodafone Magyarországtól is az általa kezelt előfizetői személyes adatok köréből. A Vodafone – más hazai hírközlési szolgáltatókhoz hasonlóan – köteles a törvényes feltételeknek megfelelő ilyen adatkéréseket teljesíteni.

Az adatszolgáltatás – és a kötelező adatmegőrzés (lásd: később) – biztosítása a hírközlési szolgáltatás nyújtásának megkezdésétől kezdve automatikusan keletkező kötelezettsége a szolgáltatóknak.

III.1. Mely adatokra vonatkozóan érvényes a hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettsége?

III.1.1. A szolgáltató üzletviteléhez szükséges, törvényi rendelkezés alapján kezelhető adatok

A hírközlési szolgáltatók az Eht. 157. § (2) bekezdése szerint jogosultak – de nem kötelesek – az alábbi adatokat kezelni, ha az szükséges a szolgáltató számára az előfizetők és a felhasználók részére történő számlázás és a kapcsolódó díjak beszedése, valamint az előfizetői szerződések figyelemmel kísérése céljából:
a) az előfizető azonosításából szükséges adatok (mint pl. név, születési adatok, anyja neve, üzleti előfizetők esetében a cég neve, székhelye, adószáma, stb.);
b) az előfizetői állomás száma vagy egyéb azonosítója;
c) az előfizető címe és az állomás típusa;
d) az elszámolási időszakban elszámolható összes egység száma;
e) a hívó és a hívott előfizetői számok;
f) a hívás vagy egyéb szolgáltatás típusa, iránya, kezdő időpontja és a lefolytatott beszélgetés időtartama, illetőleg a továbbított adat terjedelme, mobil rádiótelefon szolgáltatásnál a szolgáltatást nyújtó hálózat és cella, valamint a szolgáltatás igénybevételekor használt készülék egyedi azonosítója (IMEI), IP hálózatok esetén az alkalmazott azonosítók;
g) a hívás vagy egyéb szolgáltatás dátuma;
h) a díjfizetéssel és a díjtartozással összefüggő adatok;
i) tartozás hátrahagyása esetén az előfizetői szerződés felmondásának eseményei;
j) telefon szolgáltatás esetén az előfizetők és felhasználók részéről igénybe vehető egyéb, nem elektronikus hírközlési szolgáltatásra, különösen annak számlázására vonatkozó adatok;
k) az előfizetői szolgáltatás igénybevételéhez jogellenesen alkalmazott - így különösen a tulajdonosa által letiltott - előfizetői végberendezések használatára, illetve annak kísérletére vonatkozóan a szolgáltató elektronikus hírközlő hálózatában keletkező adatok.

Fontos megjegyezni, hogy az Eht. 157. § (2) bekezdése szerinti fenti adatokat a szolgáltatók jogosultak, de nem kötelesek kezelni, azaz bármely szolgáltató saját döntése lehet az, hogy a fenti adatkörökből melyek kezelését látja az üzletviteléhez elengedhetetlenül szükségesnek.

A Vodafone általános szabályként az a)-c) pontok szerinti adatkörbe tartozó adatokat az előfizetői szerződés megszűnésétől számított legfeljebb egy évig őrzi meg, a d)-k) pontok szerinti adatokat pedig a keletkezésüktől számított egy évig. Amennyiben az Eht-n kívüli más törvény (pl. a számvitelről, vagy az adózás rendjéről szóló törvények) a fenti adatok bármelyike tekintetében az Eht- rendelkezéseihez képest hosszabb adatmegőrzési határidőt ír elő, akkor azokat az adatokat a külön törvény által előírt adatkezelési céllal kezeljük a külön törvényben megjelölt megőrzési ideig.

A fentiekben felsorolt adatok köréből jogosultak adatszolgáltatást kérni, a Vodafone pedig az adatszolgáltatást teljesíteni (amennyiben azokat a Vodafone ténylegesen kezeli és amelyek az adatkéréskor a Vodafone rendelkezésére állnak):

III.1.2. A szolgáltató által bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célból kötelezően megőrzendő adatok

Az Eht. 159/A § a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – a kérelmükre történő adatszolgáltatás érdekében – adatmegőrzésre kötelezi a hírközlési szolgáltatókat bizonyos típusú hírközlési szolgáltatások előfizetői, illetve felhasználói általi igénybevételével kapcsolatos, a törvényben pontosan meghatározott adatokat, ha azt a szolgáltatás nyújtásával összefüggésben a szolgáltató állította elő vagy azokat bármely okból kezeli.

E bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú adatmegőrzési kötelezettség kizárólag a következő hírközlési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatosan áll fenn (egyéb hírközlési szolgáltatások esetében adatmegőrzési kötelezettséget nem ír elő az Eht.):

A kötelezően megőrzendő adatok:
a) az előfizető egyedi előfizetői szerződésben rögzített személyes adatai;
b) az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont hívószáma vagy egyéb, az előfizető, felhasználó egyedi azonosításához szükséges - az előfizetői szerződésben rögzített, vagy az elektronikus hírközlési szolgáltató által egyéb módon az előfizetőhöz, felhasználóhoz rendelt - állandó műszaki-technikai azonosítók;
c) helyhez kötött szolgáltatás esetében az előfizetői, felhasználói végberendezés vagy előfizetői hozzáférési pont létesítési címe és típusa;
d) a kommunikációban részt vevő előfizetők, felhasználók hívószámai, egyedi műszaki-technikai azonosítói, felhasználói azonosítói, az igénybe vett elektronikus hírközlési szolgáltatás típusa, a kommunikáció dátuma, kezdő és záró időpontja;
e) hívásátirányítás és hívástovábbítás esetén a hívásfelépítésben részt vevő köztes előfizetői vagy felhasználói hívószámok;
f) mobil rádiótelefon szolgáltatás esetén

g) internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén a szándékolt címzett irányában megkezdett kommunikációra vonatkozóan a d) pont szerinti adatok;
h) internet hozzáférési, internetes elektronikus levelezési, internetes telefonszolgáltatás, illetve ezek kombinációja esetén:

i) előre fizetett anonim hívókártyás mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a szolgáltatás első igénybevételének dátuma és időpontja, valamint a cellaazonosító, amelyről az aktiválás megtörtént.
Az adatmegőrzési törvényi kötelezettség kiterjed a sikertelen hívásokkal összefüggésben a szolgáltató által előállított vagy kezelt, a felsorolt adatok körébe tartozó adatokra is.

A kötelezően előírt adatmegőrzési időtartamok:

A kötelezően megőrzött adatok köréből adatszolgáltatást vagyunk kötelesek biztosítani

részére a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározottak szerint.

III.1.3. Helymeghatározási adatok

Az Eht. 156. § (16) és (17) bekezdései alapján a Vodafone köteles a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, nemzetbiztonsági szolgálat kérésére a törvényben meghatározott feladataik ellátásának biztosítása céljából, továbbá a körözési eljárást lefolytató szerv kérésére a körözési eljárás lefolytatása céljából megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

Helymeghatározási adatnak minősül a hírközlő hálózatban vagy a hírközlési szolgáltatás során kezelt bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi. Így helymeghatározási adatnak minősül a Vodafone által a szolgáltatás nyújtásához kezelt olyan adat is, amely azt jelzi, hogy egy adott előfizető aktuálisan mely külföldi ország mely szolgáltatójának hálózatán barangol.

III.2. Az adatkérési eljárások típusai azok minősítése szerint

Az arra felhatalmazott szervezetek adatkérései és a kapcsolódó adatszolgáltatás történhet:

A nyílt (nem titkosított) eljárásban történő adatkéréseket és a teljesített adatszolgáltatásokat a Vodafone az Infotv. 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően öt évig megőrzi. Amennyiben az adatkérő – törvényes módon – nem korlátozta az érintett előfizető tájékoztatásának lehetőségét, akkor a nyílt eljárásban történő megkeresésekről és adatszolgáltatásokról az érintett előfizetőt – kérésére – a Vodafone tájékoztatja.

A titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés keretében történő minősített (titkosított) adatkérésekről és adatszolgáltatásról – a megkeresés teljesítését követően – a hírközlési szolgáltatónál semmiféle adathordozó nem maradhat, ezekről a szolgáltató másolatot nem készíthet, másodpéldányt nem tárolhat (Korm. rendelet 10. §). Emiatt ezekről a Vodafone nem képes és nem tud tájékoztatást adni még az érintett előfizetőjének sem.

III.3. Mit tesz a Vodafone az adatszolgáltatások törvényességének biztosítása érdekében?

A Vodafone a törvényes kötelezettségeit meghaladva, minden tőle elvárhatót megtesz a szolgáltatásainak előfizetői vagy felhasználói magánéletének, illetőleg személyes adatainak védelme érdekében. Ennek megfelelően a Vodafone kizárólag akkor ad ki személyes adatot nemzetbiztonsági szolgálat, nyomozó hatóság, bíróság, ügyészség, szabálysértési hatóság, Magyar Nemzeti Bank, Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, végrehajtók valamint a körözési eljárást lefolytató szerv részére, ha:

Külföldi szervek, hatóságok közvetlenül nem jogosultak adatkéréssel a Vodafone-hoz fordulni. Külföldi szerv vagy hatóság részéről adatkérést a Vodafone mindezidáig nem kapott, de későbbiekben sem fogadna be és nem is teljesítene.

A Vodafone minden egyes adatkérési megkeresés esetében megvizsgálja az adatkérés jogszerűségét. Így minden egyes esetben ellenőrzésre kerül, hogy a megkereső szerv jogosult-e az adott eljárásban (büntető-, szabálysértési, végrehajtási, igazgatásrendészeti, államigazgatási, körözési, stb.) és a kért adat tekintetében adatkéréssel fordulni hozzánk, illetőleg az adatkérés formailag megfelel-e a törvényes előírásoknak.

Amennyiben az adatkérés teljesítésének bármely törvényességi feltétele hiányzik, a Vodafone nem teljesíti az adatkérést és annak akadályáról tájékoztatja az adatkérő szervet vagy szervezetet. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ilyen akadályközlés a megkeresések kb. 5-6 %-ban történik, ennek ellenére a Vodafone-ra a magyarországi piacra lépése óta még egyetlen esetben sem szabtak ki rendbírságot az adatkérések teljesítésének visszautasítása miatt.

A Vodafone a fentiekben felsorolt szervek részére történő adatszolgáltatást (beleértve a nyílt eljárásokban történő adatszolgáltatásokat is) kizárólag olyan megbízható és adatvédelmi téren kiképzett munkatársakkal teljesíti, akik előzetesen átestek nemzetbiztonsági ellenőrzésen, akik esetében a biztonsági ellenőrzés egyetlen kockázati tényezőt sem állapított meg, és akik rendelkeznek a Nemzetbiztonsági Felügyelet által kiadott legmagasabb szintű Személyi Biztonsági Tanúsítvánnyal is.